Augusztus 1-jétől módosulnak az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírságot tartalmazó rendelkezései. A Kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva megduplázza a mulasztási bírság általános tényállásához, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásához, valamint a számla-, nyugtakibocsátási, illetve az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó szankció mértékét.A megjelent rendelet alapján augusztus 1-jétől még szigorúbb ellenőrzésekre és adóbírságokra számíthatnak a jogszabálysértést elkövető adózók.
Ebben a cikkben áttekintjük a be nem jelentett foglalkoztatás jogkövetkezményeit, ami a mulasztási bírságon kívül számos, még a bírság összegénél is fájdalmasabb következménnyel járhat a vállalkozásunk életére.
Mulasztási bírság:
181/2024. rendelettel módosította a kormány az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény mulasztási bírságra vonatkozó egyes passzusait.
Eszerint az Art.
a 225. § (1) bekezdésétől eltérően az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani a jelenleg hatályos egymillió forint helyett, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott;
A kockázatos adózók esetében még inkább fontos az adókötelezettségeik pontos teljesítése, hiszen úgy tűnhet, hogy a jelenlegi rendelet „csupán” a mulasztási bírságot megduplázta, azonban az adózói minősítésre vonatkozó szabályok miatt, ez az eredeti mulasztási bírság szankció 3-szoros emelését is jelentheti, illetve adóbírság összegre is kihat.
Közzététel a NAV nyilvános adatbázisában:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –, amelyeknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be az alkalmazottuk munkaviszonyát. A NAV közzéteszi továbbá a jogsértést megállapító határozat keltét, és végrehajthatóvá válásának napját is. A NAV a közzétett adózók adatait két év elteltével törli.
A jogszabály 2023.szeptember 12-től hatályos rendelkezése szerint a közzétételnek nem feltétele a jogsértést megállapító közigazgatási vagy bírósági határozat végrehajthatóvá válása, elegendő annak véglegessé válása.
A NAV a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
Kizárás költségvetési támogatásokból:
Sok pályázat esetében feltételként szabják, hogy csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások indulhatnak az adott pályázaton, amivel több millió forint forrástól eshet el a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás.
Minősítési státusz változás:
A NAV adózói besorolása az adott vállalkozás esetén két éves időtartamra kockázatos minősítésűre változik, aminek számos hátránya van:
- Az ellenőrzési határidő 60 nappal hosszabb lehet
- Az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet után számított késedelmi kamat az általános szabályok szerint számított késedelmi pótlék 150%-a
- Jogszabálysértés esetén a kockázatos adózó részére a bírság kiszabása nem mellőzhető
- A kiszabható bírság legkisebb összege a kiszabható bírság 30%-a
- A mulasztási és jövedéki bírság felső határa az általános bírság felső határának 150%-a lehet
- Áfa kiutalási határidő 75 nap
- Jövedéki ügyekben speciális szankciók
KATA és KIVA adózási lehetőség megszűnése:
A kedvezményes adózási mód megszűnése jelentős vagyoni hátrányt okoz a vállalkozásnak, a KATA adózás a következő évben sem, KIVA adózás 24 hónapig nem választható újra.
Üzletbezárás:
Az üzletlezárás időtartama: az első alkalommal 12 napra, a másodiknál 30 napra, míg minden további esetben 60 napra zárhatják le az üzletet.
