A minimálbér változásával párhuzamosan az átalányadóban figyelembe veendő értékhatárok is változnak.
Átalányadó szempontjából a jogalkotó az éves minimálbért veszi alapul, amely a törvény 3. § 84. pontja értelmében nem más, mint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. Így tehát a 2023. december 1-től hatályos minimálbér-emelkedés nem jelent sem az átalányadó alól
mentesített összegben, sem pedig az átalányadó választására jogosító értékhatárban.
Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhat, akinek a vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér 10-szeresét, vagyis 2024-ben a 32.016.000 forintot, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok esetében ez a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese, vagyis 2024-ben 160.080.000 forint. A tevékenységet év közben kezdő átalányadózónak az értékhatárt a működés napjaira arányosítania kell.
Az éves minimálbér felét (1.600.800 forintot) el nem érő jövedelem mentes az átalányadó alól. Az értékhatárt nem kell arányosítani, tehát akkor is mentes az átalányadó alól 1.600.800 forint jövedelem, ha a tevékenységét év közben kezdi.
2024-ben az átalányadó alól mentes jövedelemhez a következő értékek tartoznak:
a) a 40%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 2.668.000 forint bevétel,
b) a 80%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 8.004.000 forint bevétel,
c) a 90%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 16.008.000 forint bevétel.
